T-25. Pünkösd másnapja

Kedves Szülők és Gyerekek!

Pünkösd második napja van. A világban pünkösdhöz is sok népszokás kapcsolódik. Olyan sok, és annyira messze áll a Bibliától és a pünkösd igazi tartalmától, hogy nem is érdemes vele foglalkozni. Röviden csak egyet említek meg. Azt is csak azért, hogy ha halljátok ezt a kifejezést, hogy „rövid, mint a pünkösdi királyság”, akkor tudjátok hová tenni. Pünkösdkor ügyességi versenyen, erőpróbán választották ki a falu legkülönb legényét, és ő lett a pünkösdi „király”, ami bizonyos kiváltságokkal járt. A legszebb kislány pedig a pünkösdi „királyné”. De a „királyságuk” rövid ideig tartott, sokszor csak egy napig, esetleg egy hétig. Ebből is megtanulhatjuk, hogy az emberek által adott dicsőség és a szépség is nagyon mulandó. Viszont az a dicsőség, az a korona, amit Isten ad az Őt szeretőknek, az örökké tartó.

Beszéljünk még arról, mi az oka, hogy a pünkösd napja nem mindig ugyanarra a naptári napra esik. Ugyanígy a nagypéntek, a húsvét és az áldozócsütörtök sem. Ezek úgynevezett „mozgó ünnepek”, minden évben más időpontra esnek. Nem olyan, mint pl., a karácsony, aminek az első napja mindig december 25-én van. Mi ennek az oka?

Amint már korábban mondtam, az ószövetségben lévő ünnepek az Úr Jézusra mutató előképek voltak. A páska a halálára, az első kéve bemutatása a feltámadására, a pünkösd pedig a Szent Szellem kitöltésére. Emiatt ezeket az ünnepeket a zsidó naptár szerinti ünnepekhez igazították. A zsidó naptár azonban más, mint a mi naptárunk. Az egyszerre „nap-naptár” és „holdnaptár” is. Vagyis figyelembe veszi mind a Nap, mind a Hold járását. Hiszen Isten a Napot és a Holdat azért is teremtette, hogy jelölje az ünnepeket is. 1Móz 1,14: És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek. Azonban a mi naptárunk csak „nap-naptár”, csak a Nap járását veszi figyelembe, így eltér a zsidó naptártól. Ez az oka a „mozgóünnepeknek”, mert az ünnepnapokat igyekeztek a zsidó naptárhoz igazítani. Így született az a döntés a niceai zsinaton 325-ben, hogy a húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen. Látjátok, ebben már szerepel a Hold járása is. A tavaszi napéjegyenlőség 2012 óta március 20-án van. Előtte március 21-re esett. Mivel a húsvét idejét így rögzítették, ez meghatározza a többi „mozgó ünnepet” is. A nagypénteket, amivel az Úr Jézus halálára emlékezünk, ami a húsvét előtti pénteken van. A mennybemenetelt, ami a húsvét utáni 40. napon van, „áldozócsütörtökön”. A pünkösd napja pedig húsvéttól számítva az 50. napon.

A naptárak különbsége miatt a keleti ortodox egyházakban (pl., Romániában, Szerbiában, Ukrajnában, stb.) két héttel később van húsvét, és a többi mozgó ünnep is, mint nálunk.

Az említett „mozgó ünnepek” dátumának van bibliai alapja. Azok az ószövetségi ünnepek, amelyekről az előbb szó volt. Azonban pl. annak, hogy a karácsony december 25-én van, semmi bibliai alapja nincs. Nem lehet bizonyítani, hogy az Úr Jézus akkor született. Különböző okok miatt az előbb említett niceai zsinat ezt a napot jelölte meg Jézus Krisztus földi születése emléknapjának.

Most azonban térjünk vissza pünkösdre. Egy aranymondást tanuljatok meg, ami a rövid pünkösdi királysággal szemben az Isten által adott koronához kapcsolódik. Jak 1:12 Boldog ember az, aki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, amit az Úr ígért az őt szeretőknek.

Szeretettel: Debrecen, 2020. június 01. hétfő

Apostol Imre bácsi